Terápia ötveneseknek

...ha már nincs szex. Több éve futok (kocogok), heti 2x. Eddig csak viccelődésnek vettem, hogy a fiúk a munkahelyemen megjegyezték, biztos kevés a szex. És lám, igazuk van. Most, hogy nincs senkim gyakran arra ébredek, hogy phu, de kívánom a szexet..és álmaimban egyre többször…

Na hát ez az, ami nem az igazi. Tegnap este megpróbáltam. Hatalmas tömeg, ismerősök sokasága....mindenki párjával, társasággal. Én meg, no nem egyedül, hanem a gyerekeimmel. Szombaton egy régi baráttal próbáltam meg ugyanezt. A srácot 5 éves korom óta ismerem. Mind a ketten…

Be kell vallanom. Ez a terápia önmagamnak szól. Nem másnak. Okos akartam lenni, közben képtelen vagyok a saját nyomoromból kikászálódni. Maradjak csak ott, amit úgy is akartam....kiírni magamból ezt a sok gyomorszorító tehetelenséget, szerencsétlenséget. Most is egyedül vagyok.…

..és ez is közhely.  Azonban mivel csak egy átlag nő vagyok, még nem sikerült túl sok újat felmutatnom. Na a fiaim egyediek, és megismételhetetlenek.  Szóval ma fényterápia volt soron. Nem vagyok oda a napozásért, csakis víz mellett bírom, de azért időnként…

Régóta tervezem ezt a blogot. Persze nem ez az első, de eddig csupán magánéletem sirámait írtam le, úgymond írásterápia gyanánt.  Sokat vagyok egyedül. Bár egyhangúnak tűnik az életem, néha mégis történik valami, amit jó lenne megosztani valakivel. Névtelen valakivel,…